Szivemen páncél .....rá te helyezted .....nem a te bűnõd , ezt én törlesztem . Fájni fog ...túlzottan is ....most utoljára ...kell kibírni .    Többé senki ne közelítsen ....összetört szivem ...már nem érez . Jó is az , hogy ily érzéketlen ....bántották már épp elegen . Felkelek hát újra ...

Köszönõm , hogy megbocsájtasz ...ha megbotlok új erőt adsz .  Gyenge léptem erősíted ....nem is tudod , mily fontos nekem . Sokszor külsőm mosolyt áraszt  ...de a bensőm olyan fáradt . Kapaszkodik ,, minden szóba ....minden kiejtett kedves mosolyba . Hisz oly szükség van a szeretetre ....éreznem kell a bensőmben . ...hogy kész vagy mindíg támaszt adni ......tépdelt ...

Álmodtam egy szép világot... táncoló lábakról . Fényes kecses tipellő  ragyogó pántjáról . Még kicsi voltam  ...s ha felvettem röpített a lábam ...azt álmodtam .... táncos vagyok  ... s ruhám  suhan utánnam .  Kecsességben ringat csillogó tipellőm ....pördülő ruhácskám könnyű mint a szellő ...

A legbecsesebb ...legfényesebb kincsem..... a te szived .  Őrzöm... védem ...ápolgatom ...mert annyi bántás érte . Kitörlöm én belőle.... a sok fájdalmat s rosszat ....hogy újra bízni tudjon ....a fénylő csillagokban . Elröpítem a napfény felé ....megmutatom a holdat . S ha viharba keverednénk erősen szorítalak . Tündérek közt ...

Mindíg ....mindíg jön egy lélek ...mely mellém csapódik ....kis időt itt tölt  ....aztán  másik érkezik  .Mindegyik megtanít valami jóra .....aztán elmegy.... s én.... sírok utánna . Miért nem marad itt mellettem valaki ....ki ismeri lelkem ...és nem mondja, hogy terhes . Hogy túl nagy a teher, mit magával cipel .......inkább ...

Értem én .....értem én , hogy szeretni erőszakkal nem lehet . De akkor miért éreztem azt .....hogy fontos vagyok neked . Érzésem becsapott....csalódást okozott .....azt súgta mosolyod ....szeretlek oly nagyon .    Női megérzés ? ......már az sem őszinte ? Hallgatni reá többé nem lehet ?! Pedig oly hangosan kiâlt ....nem lágyan s csendesen . Hangosan ...

Rajtad kívül többé ....senki sem öleljen ! Rajtad kívül engem ....senki se szeressen !  Többé lelkem fényét másnak nem mutatom . Szivem fénylő cseppjét ....csak néked tartogatom .   Lemosom tisztára....szenny többé nem éri .  Méltó legyen hozzád.....angyalom ezt kéri .  Hallom én e hangot ....fülem nem siket ...

Miért kell játszani.....megjátszani azt , hogy nem fontos nekem ? Miért kell játszanod ....megjátszanod azt , hogy nem kellek neked ?  Nem volt még elég ....hogy nincs őszinte szó....elhitetni mással , valami mást ....mi nem igaz ....s nem jó . Hisz tudjuk mindketten , mily fontos a másik .....mégis megjátszuk , hogy a fájdalom nem számít . Bizz veszélyes ...

Miért nyugtalan lelkem .....ha este nem köszönsz ?   Csalódás gyötör ... s bánat menydörög . Miért nem szólsz hozzám ...kedvesem ? Hisz tudhatod nincs más ....ki , ily édes nekem . Álom szememre ilyenkor ... nem jő . Ágyamban helyem nem lelem.....mert hiányzik mosolyod nekem . Újra és újra ....eldöfsz magadtól .....kapaszkodó ...