Elbújni....elbújni a nagyvilágtól , oly jól esik néha . Nem kell mindíg megmutatni , szívem kirakatba . Sem a rosszat sem a szépet ....nem mutatom én meg . Egyedül a gondolatom , tudja mit is érzek . Tudatosan terelgetem elmém zaklatását  . Eltévedni ....és elveszni többé nem hagyom már . Tudatosan , vezetem Én ...mindíg , csak előre . ...

Életem rögös útján járni ...a végtelenre végre rátalálni . Lelkemben helyre tenni az álmot ....fejemben csak a jóra vágyom . Kusza gondolatom kibogozni végleg ...nem engedni be a rendezetlen énem . Öszhangban élni minden pillanatot ....színes gondolatom  hagyom , fesse át minden nappalom . Sok vidám színre ...hullámzó ...

Elképzelem ......elképzelem a találkozást , mire már oly rég vágyom . Megpillantlak s te  intesz ....hogy lássam  meg a boldogságom . Arcunkra mosoly fagyott ....furcsa ....hogy is lehetne ?! Egy ügyetlen csók az izgalomban ....másként nem is történhet . Zavart szavak , izgatott lelkünk ....sok kérdés benne hever . Vajon mit gondol a másik ....ilyennek ...

50 felett .  50 felett elfogadni a tested ...mikor a bensőd még mindíg fiatal , vagy talán fiatalabb , mint bármikor volt . Viszont a test ! Na a tested rohamosan ráncosodik . Ó a nyakam , a karom és így tovább . Két lehetőséged van , vagy meghízol ...így eltűnnek a ráncok . A második elfogadod magadat így . Dee a fenébe hogy ??? Már az alapozó sem ...

Egy nő élete ....nevezzük őt Julinak .  Juli 25 évig élt házasságban ...rossz házasságban . A férje ivott és a családi erőszak igen gyakori volt náluk . Igen ...20 teljes évig tűrte Juli ezt az életet . Ma már tudja nagyon buta volt . 46 évesen mindent hátrahagyva Juli és a már felnőtt gyermekei elmenekültek otthonukból egy nagy városba . ...

Most már tudom , tudom ....igen ! Mit rejt bensőd érzelmesen . Szemeiddel elárultad ....más szavakkal... ki is mondtad . Olvasom az írásokat , szavak közti hívásodat . Ki nem mondod .....büszkén rejted , érzéseid meg ne leljem . Ó , ha tudnád , hogy ezzel hibázol . Rögtön hullana e hamvas szó a szádból . Énekelnéd ...nappal s éjjel ...

Ha csak rád nézek , megnyugszik lelkem . Háborgó  lényem .... nyugalmat lel . Oly gyengéden ölel közelséged .....nem érzem immár a messzeséget . Ha rád nézek ...nincs gondom többé ....elszáll a felhő ....átölel a napfény . Nincs , ki bánthatna , hisz te vagy a remény ....életem többé , nem csupán szürke ...

Mi ez mit érzek ..még mindíg szivemben ? Azt hittem múlik....de újra fellebben . Fellebben lángja ...oly édesen simogat . Látom két szemedben a fényt , mi hivogat . Hivogat , de nem lép ...nem lép még felém ....de úgy érzem még mindíg ...az igéret is elég . Néha úgy gondolom , nem bírom már tovább ....aztán ...

Ne erőltesd ! Ne görcsölj ....nyugodj lélek ! Nyugalomba éljed földi élted ! Igen...ott benn kell , hogy érezzelek téged . Valahol benn ott a mellkasomnál ....aztán terjed feljebb ....s feljebb . Valahogy már azt érzem  .....körülöttem is lebeg . Megtartani e tiszta fényt .....igen minden nap ...ezt kéne . Napok .....vagy pillanatok....ó , hát a MOST ...